Bérces néni (Jantyik E. - Mami írása) Az élet hozott össze minket Bérces nénivel .Mikor 1972-ben hazaköltöztünk Kondorosra Ő már ott lakott a posta udvari lakásban,mint bérlő.Volt ez a posta épület már minden.Volt Mozi,bolt...ennyire emlékszem.Úgy tudom államosítás után átalakították és abban a lakásban ahol mi laktunk ,előttünk két család lakott.A konyhai rész az nyitott volt olyan folyosó szerű.Bérces néni lakott az egyik szobába,az a kis raktár a kis ablakkal az volt a konyhája.A posta felüli szobába lakott a rendőr és a csúnya szájú felesége.Jaj ,azért kell leírnom,mert már én is elfelejtem,hogy is mesélte.A Dupla ajtó elé volt tolva a szekrénysora,ha meg kilépett ott volt a szomszéd.Később a posta megvette az épületet és hogy a lakóknak legyen hová menni felhúzta az udvarba azt az épületet,ahol volt a posta közösségije,meg a Bérces néni lakása.Fürdőszobája nem volt,de megoldotta. Egyedül élt.A férje elhagyta őt, rendőr volt és ivott.Nem bírta durvaságát,a végére meg elkártyázta a vagyonukat ,Volt előtte házuk,abban az utcában ahol Gyöngyiék laktak már mint a szülei. A fia Pesten dolgozott,én vagy kétszer láttam haza jönni.Bérces nénitől ő is kéregette a pénzt és ígérte,hogy Anyuka majd most már jobb lesz.De nem lett jobb.Végül egy visszajött levél tőle, meghalt jelzővel az tette fel az í-re a pontot.Kerestettük hol lehet eltemetve.Bérces néni haza akarta hozatni.Hála istennek elhamvasztották,így könnyebb volt a hazaszállítás.Még el is tudott búcsúzni,mert a hamvait egy éjszakára oda adtuk neki. /Tem.váll./Hát nem volt ez egyszerű dolog.Rengeteg telefon. Ennek ellenére mindég szépen beszélt róla és imádkozott érte. Mikor Kondorosra költöztünk furcsa volt,nem voltam hozzászokva,hogy egy udvarban hárman is lakjunk,de megszoktuk.Ő meg szeretett is minket.Szilvia először félt tőle,mert nagyon öregnek látta. 1908.máj.17.-én született Szarvason.1972-ben, nos pont ennyi mint én.Na erről ennyit.Nagyon sok okirata meg van nálam be fogom szkennelni őket. Voltak rokonai akik át jártak Nagyszénásról néha,meg helyben is,de senkihez nem volt bizalma. Peti születése után sokszor segített rajtunk,persze mindég adtunk neki valamennyi pénzt,meg meleg volt nálunk,addig sem kellett fűtenie.Mikor Peti született.Szilvit átvittük hozzá ,de nagyon nem akart oda menni,nagyon sírt,de nem volt más választás.Álomba sírta magát Szilvia. Szerette a gyerekeket .Az udvarban lakókat nevelgette,vigyázott rájuk.Bevették a játékba őt.Finom süteményeket sütött.Ilyenkor magára zárta az ajtót,hogy senki ne zavarhassa és után hozta a finom kóstolót,vagy áthívta a gyerekeket.Kakaós fánk az volt a menő,én meg a finom almaszószból kaptam mindég ha készített.Részese volt a családi eseményeknek,ballagási ebédeken,a disznótori kóstolókból mindég gondolt rá a család.Gabi mindég feleségül akarta venni.Egyszer mikor infarktusa volt nem akart bemenni a kórházba.Azt mondta Bartókinak,hogy csak akkor megy ha beviszem.Bartóki beutalta Szarvasra.Gabi meg Péter ült hátul vele,én meg vezettem. Szarvasról meg rohamkocsi vitte B.Csabára az intenzív osztályra.Ez úgy a kilencvenes években volt.Több napot feküdt az intenzíven,de felépült.Onnan kezdve az idősek napközijéből jártak ki neki segíteni és az ebédet is onnan kapta.Többször leesett,volt combnyaktörése.Nem szeretet ha elmegyünk valahová,különös amikor már csak ketten maradtunk a posta udvarban lakók .Tudatosan edzette magát,amíg fával tüzelt,ő hasogatta a nagy darab fákat délutánonként.Ez volt neki a mozgás.Rengeteg könyvet olvasott.Havonta hordta a könyveket a könyvtárból.Nagy táska földekkel tért vissza a temetőből a virágainak onnan szedte a vakondtúrásokból.Gyönyörű virágokat nevelgetett és el is adta őket.Gyűjtögetett magának a temetésére.
Bérces néni 2. rész (Jantyik E. - Mami írása:) 1.rész az előző megjegyzésnél:
Mikor már nem elesettnek érezte magát,szerette volna hogy vállaljuk el őt és törődjünk vele.Először nagy tehernek éreztem,mert munka,gyerekek,de hát ott hagyni meg nem tudtam.Elvállaltuk és íratott velünk egy valami rendelkezést,hogy mi fogjuk eltartani.valami ilyesmi.Ez aztán nem a pénzről szólt.Egyszer mikor nagyon beteg volt mutogatott a kis tükörszekrény felé,de nem tudtam minek.Oda gyűjtögette a könyvekbe az ötezreseket.Azt megmentette az adóhatóságtól.Leíratta velem,hogy a fülbevalókból Szilvikének csináltassunk valamit,a karika gyűrőjét meg Petikének adjam oda.Mindent előre leíratott,hogy temessük el.Egy szeptemberi napon volt.Májusban lett volna kilencven.Mondtam neki sütök arra a napra egy tortát. bár még soha nem csináltam,de egy szeptemberi vasárnapon itt hagyott. Nála főztem ,mert akkor mi már elköltöztünk a Deákba.Péter meg Peti kint voltak a földön talán éppen kukoricát törtek.Délelőtt már nem érezte jól magát úgy kora délutánra meghalt. Sokat tanultam tőle.Mindenesetre most jönnek elő a mondatok.Bérces néni így,Bérces néni úgy,hát igen amiért először haragszunk már késő amikor rájövünk,hogy igaza volt. Mindenesetre örülök,hogy találkoztam vele.
Bérces néni (Jantyik E. - Mami írása)
VálaszTörlésAz élet hozott össze minket Bérces nénivel .Mikor 1972-ben hazaköltöztünk Kondorosra Ő már ott lakott a posta udvari lakásban,mint bérlő.Volt ez a posta épület már minden.Volt Mozi,bolt...ennyire emlékszem.Úgy tudom államosítás után átalakították és abban a lakásban ahol mi laktunk ,előttünk két család lakott.A konyhai rész az nyitott volt olyan folyosó szerű.Bérces néni lakott az egyik szobába,az a kis raktár a kis ablakkal az volt a konyhája.A posta felüli szobába lakott a rendőr és a csúnya szájú felesége.Jaj ,azért kell leírnom,mert már én is elfelejtem,hogy is mesélte.A Dupla ajtó elé volt tolva a szekrénysora,ha meg kilépett ott volt a szomszéd.Később a posta megvette az épületet és hogy a lakóknak legyen hová menni felhúzta az udvarba azt az épületet,ahol volt a posta közösségije,meg a Bérces néni lakása.Fürdőszobája nem volt,de megoldotta.
Egyedül élt.A férje elhagyta őt, rendőr volt és ivott.Nem bírta durvaságát,a végére meg elkártyázta a vagyonukat ,Volt előtte házuk,abban az utcában ahol Gyöngyiék laktak már mint a szülei.
A fia Pesten dolgozott,én vagy kétszer láttam haza jönni.Bérces nénitől ő is kéregette a pénzt és ígérte,hogy Anyuka majd most már jobb lesz.De nem lett jobb.Végül egy visszajött levél tőle, meghalt jelzővel az tette fel az í-re a pontot.Kerestettük hol lehet eltemetve.Bérces néni haza akarta hozatni.Hála istennek elhamvasztották,így könnyebb volt a hazaszállítás.Még el is tudott búcsúzni,mert a hamvait egy éjszakára oda adtuk neki. /Tem.váll./Hát nem volt ez egyszerű dolog.Rengeteg telefon.
Ennek ellenére mindég szépen beszélt róla és imádkozott érte.
Mikor Kondorosra költöztünk furcsa volt,nem voltam hozzászokva,hogy egy udvarban hárman is lakjunk,de megszoktuk.Ő meg szeretett is minket.Szilvia először félt tőle,mert nagyon öregnek látta.
1908.máj.17.-én született Szarvason.1972-ben, nos pont ennyi mint én.Na erről ennyit.Nagyon sok okirata meg van nálam be fogom szkennelni őket.
Voltak rokonai akik át jártak Nagyszénásról néha,meg helyben is,de senkihez nem volt bizalma.
Peti születése után sokszor segített rajtunk,persze mindég adtunk neki valamennyi pénzt,meg meleg volt nálunk,addig sem kellett fűtenie.Mikor Peti született.Szilvit átvittük hozzá ,de nagyon nem akart oda menni,nagyon sírt,de nem volt más választás.Álomba sírta magát Szilvia.
Szerette a gyerekeket .Az udvarban lakókat nevelgette,vigyázott rájuk.Bevették a játékba őt.Finom süteményeket sütött.Ilyenkor magára zárta az ajtót,hogy senki ne zavarhassa és után hozta a finom kóstolót,vagy áthívta a gyerekeket.Kakaós fánk az volt a menő,én meg a finom almaszószból kaptam mindég ha készített.Részese volt a családi eseményeknek,ballagási ebédeken,a disznótori kóstolókból mindég gondolt rá a család.Gabi mindég feleségül akarta venni.Egyszer mikor infarktusa volt nem akart bemenni a kórházba.Azt mondta Bartókinak,hogy csak akkor megy ha beviszem.Bartóki beutalta Szarvasra.Gabi meg Péter ült hátul vele,én meg vezettem. Szarvasról meg rohamkocsi vitte B.Csabára az intenzív osztályra.Ez úgy a kilencvenes években volt.Több napot feküdt az intenzíven,de felépült.Onnan kezdve az idősek napközijéből jártak ki neki segíteni és az ebédet is onnan kapta.Többször leesett,volt combnyaktörése.Nem szeretet ha elmegyünk valahová,különös amikor már csak ketten maradtunk a posta udvarban lakók .Tudatosan edzette magát,amíg fával tüzelt,ő hasogatta a nagy darab fákat délutánonként.Ez volt neki a mozgás.Rengeteg könyvet olvasott.Havonta hordta a könyveket a könyvtárból.Nagy táska földekkel tért vissza a temetőből a virágainak onnan szedte a vakondtúrásokból.Gyönyörű virágokat nevelgetett és el is adta őket.Gyűjtögetett magának a temetésére.
Bérces néni 2. rész (Jantyik E. - Mami írása:)
VálaszTörlés1.rész az előző megjegyzésnél:
Mikor már nem elesettnek érezte magát,szerette volna hogy vállaljuk el őt és törődjünk vele.Először nagy tehernek éreztem,mert munka,gyerekek,de hát ott hagyni meg nem tudtam.Elvállaltuk és íratott velünk egy valami rendelkezést,hogy mi fogjuk eltartani.valami ilyesmi.Ez aztán nem a pénzről szólt.Egyszer mikor nagyon beteg volt mutogatott a kis tükörszekrény felé,de nem tudtam minek.Oda gyűjtögette a könyvekbe az ötezreseket.Azt megmentette az adóhatóságtól.Leíratta velem,hogy a fülbevalókból Szilvikének csináltassunk valamit,a karika gyűrőjét meg Petikének adjam oda.Mindent előre leíratott,hogy temessük el.Egy szeptemberi napon volt.Májusban lett volna kilencven.Mondtam neki sütök arra a napra egy tortát. bár még soha nem csináltam,de egy szeptemberi vasárnapon itt hagyott.
Nála főztem ,mert akkor mi már elköltöztünk a Deákba.Péter meg Peti kint voltak a földön talán éppen kukoricát törtek.Délelőtt már nem érezte jól magát úgy kora délutánra meghalt.
Sokat tanultam tőle.Mindenesetre most jönnek elő a mondatok.Bérces néni így,Bérces néni úgy,hát igen amiért először haragszunk már késő amikor rájövünk,hogy igaza volt.
Mindenesetre örülök,hogy találkoztam vele.