Családi emlékkönyv - A kondorosi Jantyik család igaz története
2011. február 6., vasárnap
Jantyik János - A vén cigány
A felvétel készült: 1980 február 25. - Disznótor Petrovszki Jánoséknál.
A felvétel készült: 1980 február 19. - Disznótor Jantyik Jánoséknál.
Idézet
Magányosan születünk és magányosan halunk meg. Egyszer és mindenkorra meg kell ezzel barátkoznunk. Magányosságunk létünk egész szerkezetének alapvetése, úgyszólván maga a mestergerenda. Az ember élhet együtt valakivel, de az együtt rendszerint annyit jelent: egymás mellett. És ez épp elég így. Vállvetve élni valakivel, szerencsés pillanatokban talán még együtt is vele. Erlend Loe
Zölderdő mélyén, kispatak szélén, párjával csendesen élt egy cigány. Vén öreg ember nótája nem kell, senkinek nem kell a nótája már. Szép tavasz járja, zöld a fa ága a kisgalamb vígan turbékol a fán. Ősz feje kábul a szíve kitárul és párjához így szól a rokkant cigány.
Hol van a hegedüm párom, tavasszal minden vidám, Városba elmegyek máma, én az öreg cigány. Egyszer még had muzsikáljak, szívemből úgy igazán, Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány, Öreg cigány az ősz cigány.
És a vén ember eltipeg csendben, hóna alatt a kopott hegedő. Alig bír járni a lábain állni, mégis szívében ott él a derő. Városba érve, fáradtan mén be egy csillogó fényes terem ajtaján, Vére fellobban a szíve megdobban, középre tipeg be a rokkant cigány.
Nagyságos úraim kérem, nem tudom ismernek-e még, Könyörgöm én sokat húztam, valaha régesrég, Egyszer még had muzsikáljak, szívemből úgy igazán, Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány, Öreg cigány az ősz cigány.
Csend lett egy percig, így szólt az egyik, jóuraim mulatunk ma ugye? Nyissanak ajtót és ezt a rajkót látni szeretném, repülni tud-e? Ugrik a pincér, pénzt kap a viccért, kinn van az ember és kész a hatás, Jó öreg párja már halva találja, beszól az ajtón, urak, jó mulatást!
Nem muzsikál sohasem már, csendes lett a vén cigány. Alussza erdőben álmát, vadgalamb búg a fán. Öreg vén anyóka sírját, virággal díszíti már, Galambbal sírva dalolja, élt egyszer egy cigány, Öreg cigány, szegény cigány.
Zölderdő mélyén, kispatak szélén, párjával csendesen élt egy cigány.
VálaszTörlésVén öreg ember nótája nem kell, senkinek nem kell a nótája már.
Szép tavasz járja, zöld a fa ága a kisgalamb vígan turbékol a fán.
Ősz feje kábul a szíve kitárul és párjához így szól a rokkant cigány.
Hol van a hegedüm párom, tavasszal minden vidám,
Városba elmegyek máma, én az öreg cigány.
Egyszer még had muzsikáljak, szívemből úgy igazán,
Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány,
Öreg cigány az ősz cigány.
És a vén ember eltipeg csendben, hóna alatt a kopott hegedő.
Alig bír járni a lábain állni, mégis szívében ott él a derő.
Városba érve, fáradtan mén be egy csillogó fényes terem ajtaján,
Vére fellobban a szíve megdobban, középre tipeg be a rokkant cigány.
Nagyságos úraim kérem, nem tudom ismernek-e még,
Könyörgöm én sokat húztam, valaha régesrég,
Egyszer még had muzsikáljak, szívemből úgy igazán,
Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány,
Öreg cigány az ősz cigány.
Csend lett egy percig, így szólt az egyik, jóuraim mulatunk ma ugye?
Nyissanak ajtót és ezt a rajkót látni szeretném, repülni tud-e?
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccért, kinn van az ember és kész a hatás,
Jó öreg párja már halva találja, beszól az ajtón, urak, jó mulatást!
Nem muzsikál sohasem már, csendes lett a vén cigány.
Alussza erdőben álmát, vadgalamb búg a fán.
Öreg vén anyóka sírját, virággal díszíti már,
Galambbal sírva dalolja, élt egyszer egy cigány,
Öreg cigány, szegény cigány.
Nem találok szavakat.
VálaszTörlésAnnyira szép, és őszinte,annyire belel éli magát a hangja meg gyönyörű.
Köszönöm,köszönöm!
Jantyik Erzsébet.
Lehetne Ő a mi mega -sztárunk?
VálaszTörlésSzerintem IGEN!
Szerintem is, bár minden Jantyik fiúnak (és nagyapának is) nagyon jó hangja volt!
VálaszTörlésPersze a lányoknak is! :)